2013. augusztus 13., kedd

8/13/2013 08:20:00 du.

A túlvilággal kapcsolatos történetek, azokon belül is a kísértettörténetek a legnépszerűbbek az emberek körében. A kísértetek tulajdonságai ismerté váltak az idők során és ezen jellemzőket felhasználják a filmkészítők is.
Egy kísértet egy halott személy (ritkábban állat) állítólagos megnyilvánulása. Az általános elképzelés szerint a kísértet az elhunyt személy testetlen szelleme vagy lelke, ami a Földön marad a halál után. Némely hagyomány szerint a kísértet csak az illető személyiségének maradványa és nincs közvetlen kapcsolatban szellemmel vagy lélekkel.
A kísértetek mérete és alakja megegyezik az élőlényekével, de "ezüstös", "homályos", "félig átlátszó", vagy "füstszerű". Aparapszichológia az "anyagot", amiből a kísértetek vannak, "ektoplazmának" hívja. A kísérteteknek nincsen anyagi testük, mint az eleven embereknek, ehelyett asztráltestük van. Gyakran nem teszik magukat láthatóvá, hanem más módon érzékeltetik a jelenlétüket, mint például tárgyak mozgatása, hangok kiadása stb., amelyekre állítólag nincsen természetes magyarázat.
A nyugati világban gyakran tartják a szellemeket olyan lelkeknek, amelyek képtelenek haláluk után nyugtot lelni, és ezért vándorolnak a Földön. A megnyugvásra való képtelenség magyarázata sokszor egy elvégezetlen feladat, például egy áldozat, aki bosszút akar állni a saját haláláért. A bűnösök néha azért maradnak a világban, hogy elkerüljék a büntetést a túlvilágon, mint a Pokol vagy a Purgatórium. Egyes elképzelésekben a kísértetek a Limbo lakói, ami az a hely, ahova a meg nem keresztelt gyermekek kerülnek. Nem árt megjegyezni, hogy a Biblia tanításait követő keresztény egyházak nem hisznek a szellemekben mint visszatérő halottakban, és az ilyen jelenségeket a legjobb esetben is démonoknak tulajdonítják. (Wikipédia) 
Ezeket a hiedelmeket használja fel a Grave Encounters című 2011-es film is. Az én véleményem szerint a
Paranormal Activity után ez volt a legjobb próbálkozás arra, hogy alacsony költségvetéssel a legjobb eredményt érjék el. A kézi kamerás felvételek nem csak az alacsony költségvetést szolgálják, hanem az így ábrázolt amatőrnek tűnő felvételekkel a néző közelebb érzi magát az eseményekhez. Mindehhez hozzájárul a film elején vetített kis monológ amivel a történet hitelesítése volt a cél.
A történet tipikusan indul, egy forgatócsoport dokumentumfilm készít Síri találkozások címmel. Mindezt egy állítólagos kísértettanyán, egy régen bezárt elmegyógyintézetben. Az összes szereplő szkeptikus e téren, a kamerák előtt azonban megjátsszák magukat ami szintén a valóságosságot szolgálják. Minden akkor kezd problémás lenni, mikor igazán tevékenykedni kezdenek azok a kísértetek akikre egyikük se számít.
A történet akkor vesz igazán nagy fordulatot, mikor ki akarnak törni az intézetből. A bejárati ajtó kitörése után nem a külvilággal találkoznak, hanem az épület egyik szárnyában találják magukat. Sorban tűnnek el társaik, míg végül az utolsó is a kísértetek martalékává válik.

A történet menete alatt folyamatos várakozásban és izgalomban ül a néző, ahogy az elhagyott folyosókat és szobákat látja. Várja hogy valami felbukkan és izgatott, hogy az egyes szereplők háta mögött történő eseményeket miért nem veszik észre a szereplők. Így az adrenalinszintet magasan az egekben tartja és bár várhatóak a hirtelen kép és hanghatások mégis hátborzongató hatást váltanak ki.
A film egy olyan világot tár elénk ami saját szabályokkal rendelkező teljes világ (az intézet magába zárta őket). Ezért a kísértetek megtestesülése is e világ szabályainak keretén belül lehetségessé válik. Itt az időtlenség érvényesül, ami nem annyira a mozdulatlanságot mint az idő tagoltságának, a múlt, jelen, jövő felosztásának hiányát jelentik. Mindezek a folytonos sötétségben, az étel gyors rothadásában mutatkoznak meg.
Az ismeretlentől való félelem, a bezártság tapasztalata, a kiszolgáltatottság érzése azok a félelmi tényezők, amik igazán ijesztővé teszik ezt a filmet.

Ami viszont nem tetszett, hogy egyedül sétálgatnak egy szellemekkel teli elmegyógyintézetben, a végén az egyik szereplő nekiszökik egy nyelvetlen véres kísértetnek. Senki nem szökik neki egy nyelvetlen kísértetnek, de még nyelvel rendelkezőnek sem, semmilyen körülmények között!

Összegezve nagyszerű film, igazán megéri megnézni.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése